Hogyan kerülte el Ahsoka a Volume módszer problémáit?

A Mandalóri sorozat sikerének egyik oka az akkori StageCraft megnevezésű technológiai áttörés volt, amelyet azóta sok más filmes és televíziós produkcióban is használtak. Lényegében ez egy olyan módszer, amely egy Volume megnevezésű hangszínpadon belül van forgatva, óriási, ívelt LED-panelekkel körülvéve, amelyek többnyire valamilyen digitális hátteret jelenítenek meg, Unreal Engine játékfejlesztőben renderelve. Ez a technológia össze van kapcsolva a kamerákkal, ezért a filmesek viszonylag hihető jeleneteket forgathatnak a színészekkel, menet közben, közvetlenül a kiválasztott környezetben. Ennek persze vannak előnyei és hátrányai, és ahogy a következő filmek és tévéműsorok listája is bizonyítja, nem mindig 100%-ban hatékony.

Míg például Greig Fraser, a Batman című film operatőre csak részben használta a Volume technológiát, és azt valódi helyszínekkel és egyéb effektusokkal kombinálta, ami egészen lélegzetelállító díszleteket és felvételeket eredményezett, addig a Marvel Studios produkciói - konkrétan A Hangya harmadik filmje, illetve a negyedik Thor-film sok kritikát kapott a Volume használata miatt, mivel a filmek mesterkéltnek és néha egyenesen visszataszítónak tűntek. A technológia azonban átkerült a többi Star Wars-sorozatokba is - azaz egy kivételével. A sokat dicsért Star Wars : Andor showrunnerje, Tony Gilroy elutasította a Volume módszert (állítólag egy rövid részletet kivéve), és helyette inkább valódi helyszíneket és régimódi effektusokat alkalmazott, ami ugyan időigényesebbé és valószínűleg drágábbá tette a produkciót, de a legtöbb néző és kritikus egyetért abban, hogy az eddigi Star Wars-filmek közül az Andor sikerült a legjobban.

Ezzel szemben, mind az Obi-Wan Kenobi, mind a Boba Fett könyve sorozat túlságosan is a Volume technológiára támaszkodott, és az eredmény leginkább kínos volt, sőt, rossz irányba is ment. Ezen a héten azonban egy másik, messzi galaxisból érkező sorozat, a várva várt Ahsoka landolt a Disney+ csatornán. És az első epizódok reakcióiból ítélve egyelőre teljes mértékben elkerülte a képi megjelenésének kritikáját, bár Dave Filoni showrunner alkalmazta a Volume módszert. De saját szavai szerint tekintettel arra, hogy ő állt az egész technológia megalkotása mögött, ő és a csapata is pontosan tudta, mikor működik a Volume, és mikor nem. Tehát lényegében az Ahsoka hasonlóan készült, mint például a Batman című film, azaz különböző technikák és módszerek kombinálásával (Volume, klasszikus kék vászon, valódi helyszínek), a filmesek pedig igyekeztek mindegyikből a legjobbat kihozni.

Filoni utalt arra is, hogy ugyanezt az eljárást kívánja alkalmazni a nagyjátékfilmes Star Wars-filmnél is, amely a filmműhelyéből származó több évtizedes animációs és élőszereplős Star Wars-projektek csúcsa lesz. A filmnek egyelőre nincs címe, sem a megjelenésének dátuma, és egyike volt annak a három projektnek, amelyet Kathleen Kennedy, a Lucasfilm vezetője jelentett be az idei Star Wars Celebration rendezvényen. Következő az Erő eredeti története lesz, James Mangold részvételével, a harmadik pedig - a saga folytatása, a változatosság kedvéért Daisy Ridley főszereplésével - Sharmeen Obaid-Chinoy rendezésében. Reméljük tehát, hogy ezek a filmalkotók is alaposan meggondolják a Volume módszer alkalmazását, mivel ez a technológia valóban nem annyira megváltó, mint azt sokan hiszik.