Recenziók (2 756)
James Bond: Aranyszem (1995)
James Bond: Aranyszem egy színes, látványos Bond-film, tele nagyszerű akciókkal és szexi nőkkel. És kiváló szereposztással. Nyoma sincs a Sean Connery szereplésével készült klasszikus Bond-hangulatnak, de a szórakoztató értéket tekintve egyetlen rossz szavam sincs.
Godzilla (1998)
Mindenféle gyíkokról szóló tucatnyi régebbi filmből összekevert, igénytelen szórakozás íztelen-sótlan koktélja. Matthew Broderick a főszerepben nagyon lapos, Maria Pitillo egy hangos hisztérika, és egy kisebb felhőkarcoló magasságú nukleáris gyík pedig a New York-i metró szűk alagútjaiban egyetlen rázkódás vagy zaj nélkül mozog. Miért adok három csillagot a Godzilla filmnek? Mert ez átlag, egy és öt csillag között. Egyet a Roland Emmerich / Dean Devlin páros, ötöt pedig a vizuális effektusok mesterei kaptak. És a könnyed Jean Reno miatt is. Azzal indokolja részvételét ebben a bukásban, hogy felelősséget érez a hazája által Francia Polinézia térségében végrehajtott nukleáris kísérleti robbantásokért.
Az igazság fáj (2000)
Get Carter wants to have a distinctive atmosphere and to be appealing with it original cinematography, but in the end, it very much comes across as a B-movie.
G.I. Jane (1997)
A G.I. Jane akciós film meglepő módon tetszett. Demi Moore-nak jól áll a kőkemény női katona szerepe. Már itt látszik, hogy Ridley Scott milyen ügyesen tud mozogni a katonai akcióban. Nincs kétségem afelől, hogy A Sólyom végveszélyben című film rendezését Jerry Bruckheimer producer ennek a filmnek alapján ajánlotta fel neki.
Játsz/ma (1997)
Egy kiváló David Fincher thriller, jó adag paranoiával. De a finálé, ami az egész történet kulcsa, eléggé ellentmondásos. Egyrészt megdöbbentett, másrészt viszont csalódtam benne.
Frequency (2000)
Ha nem tudsz semmit a Frequency filmről, akkor nincs mivel megfognia téged. Nincsenek benne szupersztárok, nincs benne nagy akció, és a téma sem úttörő. Viszont a film feldolgozása, az egészen más dolog. Ha elkezded nézni, nem hagy, hogy fellélegezzél. Ez az intelligens forgatókönyvnek, Jim Caviezel és Dennis Quaid jó színészi alakításának, és Gregory Hoblit rendező remek munkájának köszönhető. Ha nyitottabb és pesszimistább lenne a finálé, akkor a Frequency egy referenciás thriller is lehetne.
Alkonyattól pirkadatig (1996)
Az első fél óra zseniális! A Tarantino pszichopata gyilkosát körülvevő fojtogató karma érezhető, a poros sivatagok pedig komor hangulatot kölcsönöznek a filmnek. Érzed, hogy rossz dolgok jönnek. De attól a pillanattól kezdve, hogy a vámpírok színpadra lépnek, Robert Rodriguez ott hibázik, ahol Peter Jackson (Hullajó) hatalmas király. Az Alkonyattól pirkadatig című film kiváló példa arra, hogy a véres brutalitás és a humor ízléses ötvözéséhez különleges tehetség kell.
A pokolból (2001)
A régi London hangulata lélegzetelállító a nagyszerű díszleteknek köszönhetően, Johnny Depp pedig remekel, mint mindig, de a Hughes testvérek által rendezett modern klipvizualitás egyáltalán nem illik a film nosztalgikus hangulatához.
Fedezd fel Forrestert! (2000)
Finding Forrester is a skilfully made drama with nice humanistic ideas. However, we have seen its plot motifs a hundred time before in other films.
Final Fantasy - A harc szelleme (2001)
Vizuálisan, hangzásilag és zeneileg lenyűgöző, de tartalmilag átlagon aluli sci-fi. Ami kétségtelenül olyan debütáló rendező miatt van, akinek csak számítógépes játékok készítésében volt tapasztalata. A mozivászon többre van szükség, mint vizuális gyönyörködtetésnek.