Rendező:
Kathryn BigelowOperatőr:
Adrian BiddleZeneszerző:
David HirschfelderSzereplők:
Catherine McCormack, Sarah Polley, Sean Penn, Josh Lucas, Elizabeth Hurley, Ciarán Hinds, Ulrich Thomsen, Anders W. Berthelsen, Vinessa Shaw (több)Tartalmak(1)
1873. Egy apró sziget New Hampshire partjainál. Egy fejszével brutálisan meggyilkolnak két nőt. A féltékenységből elkövetett emberöléssel egy középkorú férfit vádolnak, akit rövid úton elítélnek és kivégeznek. 2000. Jean, a fotoriporter egy kettős gyilkosság kapcsán érkezik a szigetre, hogy beleássa magát a több mint száz évvel ezelőtt történt bűnesetbe. Kutatásai során megtalálja Maren, a fiatal lány jegyzeteit, aki egy barlangban vészelte át a szörnyű támadást. A nő megdöbbenve tapasztalja, hogy Maren története számos közös vonást mutat saját sorsával, ugyanis Jean arra gyanakszik, hogy a férje megcsalja őt legjobb barátja szeretőjével, s úgy érzi, a vágy és a bizalmatlanság hamarosan hasonló tragédiához vezetnek. (Corner Film)
(több)Videók (1)
Recenziók (3)
Nagyon hangulatos - víz, lágy elgondolkodtató szaxofonos zene, Sean Penn... olyan, mint Scott Tomboló szél filmje. De a forgatókönyv máshol van: egy jelenből származó kapcsolati kerettörténeten keresztül (két pár egy jachton) lineárisan mesél el egy másik kapcsolati történetet gyilkosságokról egy sokkal korábbi korból (családi tragédia egy kis szigeten lévő házban). De paradox módon jobban érdekel bennünket a jelenbeli történet (jól megformált, a szereplők közötti szikrázás zseniális), mint a gyilkos kilétének feltárása a második történetben (unalmas, tévés stílusú történetmesélés). A fináléban a történetek keresztezik egymást, de a gondolataik ütközése egy kicsit nyikorog (az az érzés, hogy amit látsz, annak valószínűleg nagyon szellemesnek és mélyrehatónak kellene lennie, de nem így érzed, mert egyszerűen nem az). A film viszonylag ismeretlen, a mainstream számára nem vonzó. A kétféle környezet, amelyben a film játszódik, ugyanis két nagyon eltérő nézőközönséget jelent. Ui. Liz Hurley fu*king irresistible.
()
A psychological thriller that would work much better if it were set exclusively in the present and the screenwriter didn't try to forcefully connect two different stories that also take place a hundred years apart. The older part focuses on a crime of passion that can only have two possible culprits, and given that the viewer somewhat automatically calculates the "surprising" twist in the development of the process, logically only one person can be the perpetrator. This means that the only puzzle becomes his motivation. I must admit that I haven't waited for the resolution and final scene as much as in this case for a long time. The present-day story suffers from constant flashbacks to the distant past, effectively dulling its dramatic potential. Kathryn Bigelow directs reliably, but the film lacks spark, making it essentially a missed opportunity for me. Overall impression: 45%.
()
Kathryn Bigelow confirms quite radically that sophisticated melodramas are not really her thing, and I hope next time she sticks to the action genre, which suits her splendidly. The theme of The Weight of Water is more suitable for Jane Campion or Alejandro González Iñárritu. The cast is brilliant, but the alternative story from the 19th century is boring, and when it all ends, you sort of realise that this film would have worked much better as a pure conversational drama set in the present.
()
Hirdetés