Rendező:
Spike JonzeForgatókönyvíró:
Charlie KaufmanOperatőr:
Lance AcordZeneszerző:
Carter BurwellSzereplők:
Nicolas Cage, Meryl Streep, Tilda Swinton, Chris Cooper, Cara Seymour, Jim Beaver, Judy Greer, Litefoot, Doug Jones, Roger Willie, Gregory Itzin (több)Tartalmak(1)
Charlie Kaufman (Nicolas Cage) úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald (Nicolas Cage) pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan (Meryl Streep) az életről akar írni, de nem is ismeri. John (Chris Cooper) élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmrevaló. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs. (SPI)
(több)Recenziók (5)
Intelligens filmes játék, amelyben mindenki teljes gőzzel pedálozik, de rendkívüli témája mégsem tűnik teljesen kiteljesültnek. Valahol akadozik. És nehéz megmondani, hogy hol.
()
A work of genius where Charlie Kaufman proves his a screenwriting god (and forces me to soon rewatch Eternal Sunshine of the Spotless Mind, which for some reason I didn’t like too much the first time), and with Nicholas Cage delivering a great double performance. Perhaps, it could have had someone bolder behind the camera, though Spike Jonze doesn’t add or take anything from the amazing script. Adaptation is a great film that I unfairly avoided for a long time.
()
A loopy movie from the pen of Kaufmann. And this time about himself. Alternative title: How to write a movie about a book adaptation while using all possible “Hollywood" clichés. I’m just interested in what kind of guy Charlie is in real life. The only thing lacking is “loopier" directing, because Jonze’s is just too ordinary and unimaginative. This style just isn’t suited to Kaufman’s things at all (Gondry is the one). I consider this to be the third best movie that he wrote the screenplay to. P.S. It’s well worth waiting for the credits to end.
()
An interesting existential probe among a specific breed of emotional and life failures, but in essence it is a similar social experiment to the likes of Eternal Sunshine of the Spotless Mind. In other words, a very bizarre film where you have nothing to like and only shrug in appreciation of the sophisticated script, the editing and the acting.
()
Charlie Kaufmann wrote a script that you simply won't see anywhere else. This is such a special work that you will just stare at what you are watching. But maybe even more astonishing will be that it all makes sense, even though it is shifted into a completely new dimension. Reality and film intertwine in an incredible way, thanks to the great actors led by Nicolas Cage.
()