Rendező:
John CassavetesForgatókönyvíró:
John CassavetesOperatőr:
Erich KollmarSzereplők:
Ben Carruthers, Lelia Goldoni, Hugh Hurd, Rupert Crosse, Greta Thyssen, John Cassavetes, Seymour Cassel, Jack Ackerman, Anthony Ray, Mel Stewart (több)Tartalmak(1)
Egy New York-i fekete családban három, egymástól teljesen különböző testvér keresi az önkifejezés vélt vagy valós lehetőségeit. Bennie, a jazztrombitás éjszakától éjszakáig tartó bódulatban dédelgeti művészlétének gyengécske lehetőségeit. Lelia, az írónő már ébredezik: szerelmi kalandjával nemcsak a lányság szertelen naivsága múlik el belőle, hanem csalódása révén az őszinteség is. Hughes, a bárénekes meg nem értett "művészként" haknizgat ódivatú dalaival... A film eredeti címe, a Shadows (Árnyékok) a shakespeare-i elméletet idézi, melynek lényege: mindannyian árnyékai vagyunk valami sokkal nagyobb dolognak, ami magába foglalja azt, amivé válhatnánk. A vágások kapkodó töredezettséget kölcsönöznek a filmnek, hasonlóan Jean-Luc Godard ugyancsak 1959-es Kifulladásig című filmjéhez. A képtöredékekben megjelenő arctöredékek árnyak és fények játékai, igazi emberek őszinte pillanatainak hiteles lenyomatai. (MTVA)
(több)Recenziók (2)
John Cassavetes a fiatal New York-i bohémek társaságába visz minket, bemutatva örömeiket és gondjaikat. Mindezt laza, improvizatív módon teszi. Időnként üres kávéházi beszélgetésekkel untat, jazz-zenével aláfestve, máskor pedig őszinte pszichológiával és tömör atmoszférikus dramaturgiával (a pár faji különbözősége miatt feldúlt érzelmi kapcsolata) magával ragad. Lelkes filmes diákok kis underground nyilatkozataként a New York árnyai című film rendben van.
()
A film that couldn't touch my heart, but still manages to captivate. If not through the story, then at least through the music that gets into your body. It's as if the music is truly vibrating throughout the entire film. It's pleasant, it's nice, but it's not overwhelming. The fact that the story is mainly about relationships and doesn't unnecessarily escalate is also quite cool.
()