Rendező:
Philippe FalardeauForgatókönyvíró:
Margaret NagleOperatőr:
Ronald PlanteZeneszerző:
Martin LéonSzereplők:
Reese Witherspoon, Arnold Oceng, Ger Duany, Emmanuel Jal, Corey Stoll, Sarah Baker, Thad Luckinbill, Femi Oguns, Victor McCay, Maria Howell, Joshua Mikel (több)Tartalmak(1)
Az Oscar-díjas Reese Witherspoon és több hihetetlenül tehetséges szudáni színész játssza a főszerepet ebben a filmben, amely a kritikusok szerint „mélyen megható történetet mesél a túlélésről, a kitartástól és a reményről." 1983-ban a szudáni polgárháború Elveszett fiúkként is emlegetett árvái elképesztően mostoha körülmények között gyalogoltak közel ezer mérföldet a menedék reményében. Több mint egy évtizeddel később emberjogi aktivisták Amerikába menekítik őket, ahol egy lelkes állásközvetítő (Witherspoon) próbál nekik segíteni a beilleszkedésben. A Kegyes hazugság négy jó barát felemelő igaz története, akik megsemmisült hazájukból eljutottak a modern Amerikába, és itt olyan emberekkel találkoztak, akik segítettek nekik az újrakezdésben. (Pro Video Film)
(több)Recenziók (3)
Rég láttam olyan filmet, amely ennyire tisztán, határozottan és érzelemmentesen védi a családi értékeket. Ugyanakkor intelligenciával, érzelemmel és szellemességgel szembesített két, egymással szöges ellentétben álló kultúrát. TOP az a két jelenet, amikor a sivatagban bolyongó bennszülöttek egy üreges szívószálat dugnak a földbe, hogy földalatti vizet igyanak, majd évekkel később intuitív módon egy Mac Donald's pohárba dugnak egy műanyag szívószálat, hogy kólát igyanak. Jól megírva, eljátszva és rendezve. Meghatódtam. Witherspoon eladja a filmet a plakátokon, de filmben csak fél óra múlva jelenik meg. A főszerepet itt egy csapat szudáni játssza, akik közül minimum a "nő" nem is színésznő (de azt nem lehet észrevenni). Brian Grazer és Ron Howard a producerek. [San Diego-i Filmfesztivál] ()
You know that what makes a quality film is the issues it deals with and not the execution, right? There are a lot of clichés, just enough sentiment and the acting is great, or rather the black Sudanese faces give it a strange, raw and fresh touch of reality. Otherwise, it's a fairytale, with an expected "everything fits together beautifully" scenario, and in fact that's about the last thing that really happens in this clash of two different worlds, off-screen. ()
The film is actually quite good and it shows that moving to America with the expectation that it will be the promised land is a big lie. What bothered me immensely, though, was the calculating nature of Reese's character. She is such a clichéd character - a woman who doesn't care about anything until she meets completely different people and realizes what she had done wrong - it's just unpleasant. ()