Százszorszépek

Két fiatal lány unalmában bolondozza végig a filmet. Körülöttük minden forr, de ők ebből mit sem vesznek észre, megállapítják, hogy romlott a világ, s ők is romlottak lesznek. Az élet felszínén lebegnek, kalandjaik abszurdak, játékosak. Ez a dinamikus nonkonformista játék a szürrealitás és a valóság, a jókedv és a kétségbeesés határán egyensúlyoz, mélyen érzékeltetve az 1968-as prágai események kirobbanása előtti csehszlovákiai atmoszférát. Věra Chytilová, a cseh újhullám kérlelhetetlenül kritikus és összetéveszthetetlenül egyedi hangú rendezőjének filmje, melyet ő maga „groteszk filozófiai dokumentum”-ként jellemzett. (Budapesti Klasszikus Film Maraton)