Ondskan
Rendező:
Mikael HåfströmOperatőr:
Peter MokrosinskiZeneszerző:
Francis ShawSzereplők:
Andreas Wilson, Henrik Lundström, Gustaf Skarsgård, Linda Zilliacus, Jesper Salén, Filip Berg, Fredrik af Trampe, Richard Danielsson, Martin Svane (több)Tartalmak(1)
Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe. Megígéri anyjának, hogy nem keveredik több bajba, és nem fogják kicsapni. Stjarnsberg egy patinás, évszázados falakkal és játékpályákkal körbevett intézmény, jó tanárok, kitűnő sportolási lehetőségek. Erik nagy várakozással néz itteni sorsa elé. Reméli, hogy tisztalappal kezdhet mindent, elfelejtheti a gyűlöletet és mostohaapját, hogy ez lesz az a hely, ahol nem kell magának igazságot vagy tiszteletet verekedéssel kiharcolnia. Ám várakozásaiban csalódnia kell. (Mokép)
(több)Videók (1)
Recenziók (4)
Az egyetlen dolog, ami egy kicsit aláássa a filmet, az a homályos beállítás, hogy milyen korszakban játszódik. Annak érdekében, hogy a sztori a mai mércével mérve ne tűnjön irracionálisnak és túlzónak, Herrmann-hangzású zenével aláfestett, mintha a háború utáni időszakban játszódna. De a jelmezek, a frizurák és sok szereplő viselkedése, valamint a forgatás technikai formája megfelel a mai kornak, hogy a mai (figyelmes) tizenéves néző számára is vonzó legyen, akinek ez lehet majd az élete filmje... Ha azonban félretesszük ezt az időbeli ziláltságot, az Könyörtelenek film egy érzelmileg erős, tökéletesen forgatott (szuper operatőri munka), színészileg is tökéletesen megformált drámává válik, amely formailag is utoléri a Hollywood legjobbjait.
()
If Harry Potter weren’t a fantasy, this could be its perfect “bully" adaptation. I felt each one of those blows physically, which I think is a first for a movie. And if Andreas Wilson wasn’t just acting himself, then he is the most talented actor I know right now. Personally, I would have ended it with the fadeout as the door closes behind him and his step-father. What follows it just SO terribly unnecessary...
()
This Swedish gem easily ranks among my top ten favorite (most precious) films. I can't describe it, nor can I pinpoint exactly what makes Evil so special and brilliant for me in perhaps every respect. Part of it may be that, although it is not only a powerful but also a rather cruel drama, I didn't feel "manipulated" and pitifully begged for sympathy for the main character throughout the entire film. In short, the entire film is conceived as one very harsh human fate (a punishment all too disproportionate to the initial transgression) that the vast majority would buckle under, which is (un)fortunately not the case for Erik Ponti. The overall attitude or character of the protagonist – especially his "proud defiance" – struck me as almost "Promethean" at times, and I wouldn't be afraid to compare his unshakable endurance and resistance to higher "authorities" and arbitrariness to ancient heroism. However, the character of Erik goes even further in his struggle than the ancient heroes and is thus much closer to the Prometheus of the 19th century, who (unlike the ancient myth) in P.B. Shelley's did not submit to malice and proudly resists it to the end. I hope I didn't get too carried away by that literary interlude. ;)
()
I have to say that I expected something a bit more emotional. Klass, a film that deals with a similar topic, was a lot more interesting because the situation in Czech grammar schools is more similar in it than in the boy’s boarding school in Evil, i.e. I could relate better (and to be honest, I don’t believe something like this can happen in civilised Europe). Of course, it did arouse some emotions too, but compared to Klass, the enjoyment is barely half.
()
Hirdetés