Romper Stomper
Rendező:
Geoffrey WrightForgatókönyvíró:
Geoffrey WrightOperatőr:
Ron HagenSzereplők:
Russell Crowe, Daniel Pollock, Jacqueline McKenzie, Alex Scott, Leigh Russell, Dan Wyllie, John Brumpton, Don Bridges, Steve Millichamp, Frank Magree (több)Tartalmak(1)
Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért. (Select Video)
(több)Recenziók (5)
Nem éppen családi film, amely követi egy skinhead csapat garázdálkodását egy ausztrál városban. Eleinte nem könnyű követni egy rakás szemétládát, mint fő "hősöket" - én a baseballsapkás ázsiaiaknak szorítottam. De a köztük lévő barátság és szerelmi kapcsolatok előtérbe kerülésével a film lélegzethez jut, és sikeresen halad a találó, finoman szarkasztikus fináléig. Ez kompenzálja a néző kezdeti nyugtalanságát is, amit a film távolságtartó hozzáállása okoz a gonoszság és az erőszak ábrázolásában. Russell Crowe kiváló, engem egy kicsit zavart az olcsó zene. Fontolgattam a 4*-ot, de azt megadtam a komplexebb és történet szempontjából jobban kidolgozott Amerikai história X című filmnek... Nem kihagyható érdekesség, hogy Gabe karakterét alakító színésznő (Jacqueline McKenzie) valójában heroinfüggő volt, és Davey szeretőjét, a másik főszereplőt alakító színész (kiváló Daniel Pollock) forgatás alatt beleszeretett, hogy aztán a forgatás befejezése után öngyilkos legyen úgy, hogy vonat elé ugrik.
()
Even a beginner's mistake cannot excuse the fact that simply taking a camera and spending an hour and a half among skinheads is not good enough. That's exactly how the director's attitude towards the film comes across, i.e., as mere posturing that has far less meaning than its basic idea promises. Despite being authentically raw in its form with colorless camera filters, which adds to its "handheld" feel, it fails to detach itself from its profound shallowness. Its lack of narrative value, along with a multitude of flat characters whose behavior is "explained" as a struggle for racial purity in their country, keeps it firmly rooted in mediocrity. Perhaps only the glimpse of the later Hollywood idol Russell Crowe, who fits perfectly into his "neo-Nazi" character with a butcher-like appearance, can slightly alleviate the impression of a film that fizzles out even before the closing credits roll.
()
Very naturalistic. The director didn't mess around with anything and served us a story full of blood, revenge, and anger. It just needed a more tangible plot so Russell Crowe's performance wouldn't be lost, which is exactly what happened.
()
Film about ugly cruel people, who eventually pay the price for being ugly and cruel. Racism is one of the most incomprehensible things that occur in our society, but it still stems from hatred and fear. Russell Crowe already showed at the beginning of his career how great of an actor he is. A simple story, but still effective.
()
Russell Crowe as the true believing leader of a group of Aussie skinheads who, in addition to beating up Asians and robbing shops, also manage to get festively trashed and always find a nice squat to hole up in. It has an extremely simple script and the camera is mediocre at best, but it has such a "fan(t)a(s)tically anarchic" atmosphere the whole time that it's simply impossible to tear yourself away from it. [70%]
()