Szellemidézés – erőszak, háború, nők

A jugoszláv háborúban a nemi erőszak éppolyan fegyver volt, mint a puska. Két bosnyák nő a hírhedt omarskai koncentrációs táborból való szabadulásuk után lobbizni kezd, hogy a nemi erőszak is kerüljön be a háborús bűnök nemzetközi szótárába. Az egyes szám első személyű elbeszélésben két nő számol be arról, hogyan élték túl a háborút, ahol a nemi erőszak éppolyan fegyver volt, mint a puska vagy az ágyú. Jadranka Cigelj and Nusreta Sivać mindketten jogászok, és gyerekkori barátok. Élték a hétköznapi modern nők életét Bosznia-Hercegovinában, míg egy nap a szomszédaik ellenségekké váltak. A szerbek hírhedt omarskai koncentrációs táborában muzulmán és horvát sorstársaikkal együtt szisztematikusan kínozták és megalázták őket. Szabadulásuk után tovább küzdenek, csak most már nem az egyéni túlélésért, hanem a hozzájuk hasonlóan megkínzott nők emberi jogainak érvényesítéséért. Azért lobbiznak, hogy a hágai bíróság a nemi erőszakot is ismerje el háborús bűnnek. A két nő élményeiről és figyelemre méltó átalakulásáról szóló film elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, hogyan sérülhetnek a nők emberi jogai és hogyan lehet felvenni a harcot az erőszak ellen a globális arénában. (Verzió - Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál)