Rendező:
Volker SchlöndorffOperatőr:
Dietrich LohmannZeneszerző:
Klaus DoldingerSzereplők:
Rainer Werner Fassbinder, Sigi Graue, Margarethe von Trotta, Miriam Spoerri, Hanna Schygulla, Christine Schuberth, Michael Gempart, Carla Egerer (több)Tartalmak(1)
Schlöndorff saját korába, 1969-be helyezte át Brecht 1918-ban íródott első színdarabját. Az anarchista költő, Baal egy padlásszobában lakik, és kocsisoknak olvassa fel verseit. A polgári társadalom egy darabig rajong érte, aztán újra kiveti magából. Baal erdőkben és autópályákon csavarog, pálinka és cigaretta, nők és férfiak után sóvárog. Teherbe ejt egy fiatal színésznőt, akit azonban hamarosan nyűgnek érez. Leszúrja egy barátját, és magányosan hal meg. Rainer Werner Fassbinder egyszerre alakítja Baalt és saját magát. (Szemrevaló│Sehenswert Filmfesztivál)
(több)Recenziók (1)
In this film, Schlöndorff maintains the tendency from the beginning of his career, which focuses on the phenomenon of rebellion against society and its values, carried by strong individuality. Based on Bertolt Brecht's original work, the film updates the revolt of a poet who refuses to submit to either prevailing conditions or basic laws of human coexistence. Gradually, in its precise but alienating lyrical diagnosis, it distances itself from not only ridiculous bourgeois but also its own friends. /// Schlöndorff's placement of the play from 1918 in the contemporary setting evokes in the viewer (also thanks to the use of folk-rock music - hopefully that's what it's called - to underscore Brecht's original choral) thoughts of the Western counterculture or Eastern underground culture of that time. At its core, it is a strangely romantic idea that in a dive pub, a drunkard could step forward and start reciting verses... /// The casting of R.W. Fassbinder in the leading role of Baal was very fortunate - the enfant terrible of German film and culture of his time perfectly fits his role (which is essentially anti-Brechtian...).
()