Képes Krónika

A hat részes sorozat a Képes Krónika leírásainak nyomán halad a magyarság korai történelmének bemutatásában.

1. rész - Árpád magyarjai: Az első rész a honfoglaló Árpád korának népét mutatja be, szokásait, viseletét, fegyvereit, a róluk alkotott képet, amit megőrzött a Krónika.
2. rész - Kalandozások kora: A második részben a magyarok kalandozásai és az ehhez kapcsolódó mondák jelennek meg, de képet kapunk a honfoglalók földművelési, állatttenyésztési szokásairól is.
3. rész - Az államalapítás kora: A harmadik rész Koppány legyőzésétől a közigazgatási rend kialakításán keresztül a kereszténység fölvételéig követi az eseményeket.
4. rész - A keresztény királyság: Történelmi közgondolkodásunk egyértelműen Szent Istvánhoz kapcsolja a kereszténység magyarországi elterjedését. A korszakról azonban árnyaltabb képet kapunk akkor, ha meggondoljuk, hogy István pogánynak született, Vajknak hívták, amely török nyelven hőst, bajnokot jelent, hiszen a pogány magyarok fejedelméhez a hősiesség és a személyes bátorság illett leginkább. Amikor apjával együtt megkeresztelkedett, mindketten az István nevet kapták. A legenda szerint Géza fejedelemmel ellentétben István a keresztségben új életre született, és amikor apja halála után átvette népe irányítását, hatalmi erővel gyorsította fel a kereszténység felvételét. Filmünk a magyarság történelmének azt a századát idézi, melyben népünk megismerkedett a kereszténységgel, melyben kialakult a magyar egyházszervezet, és a keresztény Európa részeként megszületett a keresztény magyar állam.
5. rész - A belviszályok kora: Az ötödik részben az István halála utáni utódlás problémáiról kapunk képet, a belviszályról, amely az új állam rendjét és az új vallást fenyegeti.
6. rész - A magyar királyság megerősödése: A hatodik rész Salamon király megkoronázásával indul, Béla király fiainak sorsát követi, majd Szent László király tetteivel zárul. (DunaTV)