Lidércnyomás

A darab hőse, Arthur-Fayerle találkozik egy Blecher nevű gnómszerű anthropológussal, aki szavainak szuggesztív erejével elhiteti Arthurral, hogy hajlamos a gyilkosságra. Arthur tétován támolyog ki az utcára, lelkén kegyetlen lidércnyomás ül s az ópium mámorába menekül. Az ópium bódító füstjében képzeletében különös történeteket él át. Folytonosan gyilkossági kísérleteket tesz míg súlyos lidércnyomásának okozóját, Blechert végül meg is öli. Amikor az ópium mámora elszáll, Arthur megkönnyebülten ébred fel, hogy minden rossz csak álom volt, s ekkor legnagyobb csodálkozására Blechert tényleg holtan találja. Kiderül azonban, hogy a tudós önként menekült a halálba s így a lidércnyomás végleg elszáll Arthur lelkéről. (MNFA)