Tartalmak(1)
Az 1979-es szandinista forradalom véget vetett a Somoza-diktatúrának. A Reagan-kormány egy második Kuba kialakulásától tartott, ezért felfegyverezte és pénzelte a szandinistákkal szemben álló csoportokat. Hosszú és véres polgárháború kezdődött, amely mély sebeket hagyott az emberekben. Amikor 1983. április 3-án Waslala mellett összecsaptak a szandinisták és a "kontrák", a Rivera család a szó szoros értelmében kereszttűzbe került. María végignézte, ahogy a kontrák halálra kínozták a férjét, öccseit, a 13 éves Emiliót és a 12 éves Josét pedig magukkal vitték. A másik nővér, a 15 éves Reína velük ment, hogy vigyázzon rájuk, nem törődve azzal sem, hogy a katonák "úgy mentek végig a nőkön, akár az úthenger". José ikertestvére, Juan otthon maradt, aztán besorozták a szandinisták, hogy a saját testvérei ellen harcoljon. Húsz évvel később még mindig érzékelhető a feszültség. A fájdalmas emlékek, a gyűlölet és a szégyen miatt nehéz összerakni a múlt darabkáit. Teherautó halad át a falun, "a halhatatlan". Moncada Rodriguez rendezőnek ez a jármű a vezérmotívuma, miközben bemutatja az országot, ahol még mindig kísért a háború a falvakban és az őserdőben. (Verzió - Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál)
(több)Díjak
- nyertes
- jelölések
Sundance Film Festival
- 2005 - Mercedes Moncada Rodríguez (World Cinema Grand Jury Prize: Documentary)
San Sebastián International Film Festival
- 2005 - Mercedes Moncada Rodríguez (Horizons Award)