Tartalmak(1)
Az öngyilkos merénylők a Paradicsom bizonyosságának tudatában mondanak le evilági életükről. Mariusz Pipis és Marcin Mamon, a két lengyel filmes tíz éven át járta a világot, találkoztak hadurakkal, klánvezérekkel, emírekkel, mullahokkal, és a Dar al-Islam tanának sok más hívőjével. Mamon és Pilis elvisznek minket Csecsenföldre, Dagesztánba, Azerbajdzsánba, Grúziába, Katarba és Afganisztánba. Olyan szellemi vezetőket, harcosokat mutatnak be, akik közül mostanra sokakat megöltek, illetve akik közül többen felszívódtak, „eltűntek a föld színéről”. Egyikük Zelimhan Jandarbijev, Csecsenföld egykori elnöke és a „nemzetközi fundamentalizmus” fontos alakja. „Isten nem beszél földrészekről” – mondja Jandarbijev a nemzetközi dzsihád határokon átívelő természetét hangsúlyozva. A sort a nagy tiszteletben álló csecsen keresztapa, Koz-Ahmed Nukajev folytatja, aki három éve szívódott fel némi pénzzel, kapcsolatokkal, és azzal a hittel, hogy az iszlám igazsága az egyetlen igazság. Nukajevhez hasonlóan a jordán harcos, Ibn-al Kattab, és a csecsen terrorista, Sámil Baszajev is vallja – a Korán tanításával összhangban –, hogy nem a fegyveres harc az első. „Csak akkor sújtunk le, ha valaki megtámadja a hitünket” – állítja al-Kattab, akivel azóta mérgezett levél végzett. A mennyország illata bepillantást enged a radikális iszlám világába, a film révén megdöbbentő tanulsággal szolgáló képet alkothatunk Bush ideológiai háborújáról, amit újabban az „erőszakos terrorizmus elleni globális küzdelemként” emlegetnek, és minden bizonnyal ez lesz a XXI. század meghatározó konfliktusa. (Titanic Nemzetközi Filmfesztivál)
(több)Szereplők:
