Sacra Corona

1046-ban a beteg András király Várkonyba hívja Béla herceget és két fiát. Gellért püspök eléjük megy, de a lázadók elfogják és a Dunába vetik. Béla a kard és a korona közül bölcsen a kardot választja, a koronát András Salamon nevű fiára hagyja. Fiait, a kiskamasz Gézát és Lászlót biztonságba helyezi, maga pedig Lengyelországba menekül. Az egyezség ellenére valóban kitör a viszály, amelyben előbb András, majd a megkoronázott Béla is életét veszti. Mialatt az országban belháború dúl, a határon betörnek a besenyők. 1064-ben Salamon találkozik két unokafivérével, Gézával és Lászlóval, hogy együtt állítsák helyre a rendet, s legyőzzék az országra törő ellenséget. Az unokafivérek megkoronázzák Salamont, majd közös erővel legyőzik a besenyőket. Géza megkapja a nyitrai, László a bihari dukátust. Német felesége és a birtokaikra vágyó Vid ispán a fivérek ellen uszítja Salamont, aki megindítja a vérengzést Gézáék hívei között. László megvédi öccsét és saját birtokait. Feleségül veszi a görög királylányt, ezzel megerősíti helyzetét. Fogságba veti az áruló Salamont, s a bizánci császártól kapott koronával megkoronázza Géza fivérét. Géza az apjuknak tett igéret megszegése miatt titkon szöges övvel vezekel, s ez felemészti egészségét. Miután fiait, Álmost és Kálmánt bátyja oltalmára bízza, meghal. A sírboltnál imádkozó László előtt az ég küldöttjeként megjelenik Gellért püspök, és megáldja őt, mint a magyar korona jogos viselőjét. Fehérvár, 1083. László és kísérete sikertelenül próbálja felnyitni István király kőkoporsóját. Egy messziről jött apáca tudja a titkot: előbb vissza kell adnia Salamon szabadságát. Miután a volt király kiszabadul fogságából, megnyilik a sírbolt, benne a szent király sértetlen jobbja és a korona. Koppány érsek egyesíti István hagyatékát és a bizánci koronát. A szent korona László fejére kerül. (Budapest Film)