Asszony zongora nélkül

Javier Rebollo második játékfilmjéhez az inspirációt az adta, amikor egy tiszteletre méltó hölgyet látott üldögélni egy bezárt buszpályaudvarnál éjszaka. Nem tudta őt kiverni a fejéből. Ki volt ez a nő, és mit keresett ott az éjszaka közepén? Válasszal a film szolgál. Rosa madridi háziasszony, takarít, otthonában pedikűrözést vállal, és dolgozó férjére főz. Amikor azonban a férfi alszik, az asszony titkos éjszakai életet él az utcán. Találkozásaiban jelen van a tragikus elem, ugyanakkor a humor és az abszurditás is. Rebollo képekben gondolkodik: két teret vagy utcát egyszerre mutató, ötletes képeivel stílusos és esztétikus filmet készít. Rosa időnként eltűnik a képről, és csak cipősarka kopogását halljuk a sötét, kihalt utcákon. (Titanic Nemzetközi Filmfesztivál)