Az élet vendége: Csoma - legendárium

„Kőrösi Csoma Sándor tizenhárom élő és holt nyelv birtokában 1819. november 23-án indult el Székelyföldről a magyarok eredetének felkutatására." Ezzel a tárgyszerű bevezető mondattal kezdődik a százötven éve halott nagy magyar utazó és tudós, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos életét felelevenítő Szemző-film. A székely szájhagyományban róla őrzött legendákat Roskó Gábor festőművész animációja teszi láthatóvá. Halljuk és látjuk Csoma Sándornak a török mennyegző tíz napjában, a szerecsen hajósokkal, az arabus királlyal, a perzsa hadaktól megmentett kalifával és az angol királlyal megesett, mesébe illő kalandjait. Átkötésként a tudós gondolatai, feljegyzései, valamint a Szemző Tibor és alkotótársai által nagyrabecsült, a lét és a mindenség titkain meditáló szerzők műveinek részletei szólnak hozzánk a világ különböző, élő és holt nyelvein. A szövegek alatt mozgóképen látjuk az azóta is jórészt változatlan India és Tibet mindennapjait. Bepillanthatunk a tibeti könyvtár egyedülálló ritkaságaiba, az unikumok megőrzési titkaiba, a szerzetesek rituális lámatáncába, a tibeti és az indiai emberek munkanapjaiba és ünnepeibe, egészen közelről láthatjuk a Gangesz vizében mártózók nyugalmat árasztó arcát, mozdulatait. Mindezek fölött ott a fenséges, a kiismerhetetlen, a megközelíthetetlen Himalája, ki Csoma Sándor - és Szemző Tibor szerint – maga Buddha. Mire az igézet végetér, mi is hisszük, hogy ha Tibetországból Csoma Sándor hazatért volna, ő lett volna egész Székelyföldön a király. Mert mire megjárta a három világot (az eget, a földet és a poklot), ő lett a legokosabb ember, aki valaha élt. (Hungarotop)