Ábel a rengetegben

1920-as évek, Erdély. Ábel, betöltvén tizennegyedik életévét, pénzkereset céljából elszegődik szülei kívánsága szerint a Hargitára a bank tulajdonát képező erdőségbe fafelvigyázónak. Édesapja elkiséri a havasok tetején magányosan álló fakunyhóba, ad mellé egy kecskét és egy kutyát. Ábel vásárlókkal, rablókkal, szerzetesekkel, csendőrökkel találkozik, megismeri az éhséget, a hideget, a betegséget, a halált és kezdi kitanulni az élet és a világ fortélyait. Időközben édesanyja meghal. Ábel szerződése lejár. Megérik benne a gondolat, hogy elindul szerencsét próbálni az országban. (Mokép)