Rom-Mánia

Egy pásztorfiú verses interpretálásával idéződik fel a Ceausescu-család nyolcvanas évekbeli, romániai országlása. A havasok hegyoldalain a Nagy Szem transzparense figyelmeztet a mindenki-mindig-meg-van-figyelve szisztémára, a gondoskodó hatalom alapjára. A nemzetközi besúgó-hálózat a tudósok és kitüntetettek listájától kezdve egészen a diktátorok ágyában zajló eseményekig mindent jelent a főtitkárnak. Így biztosított az ország szüntelen fejlődése. A tehénállomány 500 %-kal való növelése csupán szállítóeszközökön múlik és a dolgozók gyors munkája, mindenki összefogása meghozza az eredményt. A munkásbuszok működtetéséhez benzin hiányában a munkások napi bemelegítése foglaltatik szabályzatba. Az almafák is háromszor teremnek egy évben, ha időben felaggatják a megfelelő fákra a megfelelő mennyiségű műanyagalmát. Új lakótelepek építési helyét és régiek lerombolását dönti el látatlanban a főtitkár. Az egyetlen tévécsatornán a napi kétórás műsor nagy része szól a nép legnagyszerűbb fiáról és feleségéről, mégis nézői levelek tömege kéri a műsoridő emelését. Mindezek ellenére a házaspár elégedetlen, hiszen nem minden zseniális ötletüket tudják nyomban átültetni a gyakorlatba. Megállapítják, hogy a népet le kell váltani. Végül mégsem a nép kerül leváltásra. A szájhagyomány szerint a főtitkár ma is él, cipészként keresi kenyerét, s mellette háziasszonykodik a vegyi tudományok akadémikusa és doktora. Nicu, az egykori aranyifjú hatgyermekes családapa és papucsférj. Így múlik el a világ dicsősége a filmkészítők szerint. (Best Hollywood)