Rushmore
Rendező:
Wes AndersonOperatőr:
Robert D. YeomanZeneszerző:
Mark MothersbaughSzereplők:
Jason Schwartzman, Bill Murray, Olivia Williams, Seymour Cassel, Brian Cox, Mason Gamble, Sara Tanaka, Stephen McCole, Connie Nielsen, Luke Wilson (több)Streaming (1)
Tartalmak(1)
A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzős diákjának történetét meséli el, aki meglehetősen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg ő az iskolaújság- és évkönyv szerkesztője: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzőkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendőrségi korrupcióról, a nagyvárosi bűnözésről, a háborúról és az élet egyéb örömeiről. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenő, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidőre bocsátottak: még egy karó, és repül. Max beleszeret Miss Crossba, az elsősök tanárnőjébe, és minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy elnyerje szívét. Elhatározza, hogy akváriumot épít a tiszteletére, ezért elmegy az iskola egyik támogatójához, Mr. Blume acélmágnáshoz, hogy pénzt szerezzen tőle. Max és Blume jó barátok lesznek, de két szerencsétlen tényező merül fel: 1. Maxet kirúgják a Rushmore-ból, mert az akváriumot az iskola baseball-pályáján akarja felépíteni. 2. Blume is beleszeret Miss Crossba, ami háborút idéz elő Max és Blume között. Max mindent megtesz, hogy tönkretegye barátját. (InterCom)
(több)Videók (1)
Recenziók (5)
I like Wes Anderson's films, but I don't consider this one to be his best. His poetic style is already felt here; it's pleasantly offbeat, but the main character is really awful. You can easily hate her. Moreover, the story won't captivate you as much as Anderson's other works. The acting was good, but I guess I expected more.
()
This film stands without question especially on the performance of Jason Schwartzman, who was perfect and convincing in his role. Bill Murray and Olivia Williams also complemented him brilliantly. Even though it's rich in plot and appealing, I can't shake the impression that there was something missing that would have made me smile or think, perhaps more significantly. Too bad! All in all, definitely unordinary American comedy that doesn't offend and delights.
()
A brilliant Wes Anderson – as always, really. I had a bit of a problem believing Jason Schwartzman was a 15-year-old boy, but then I found out he was about 17 at the time of filming and I figured he was actually well cast because his Max was supposed to look that way. And Bill Murray is a safe bet, of course. The amount of emotion he can put into one look, another actor can't do in a whole film.
()
During the first half hour I looked forward to giving it five stars. Anderson sucked me into a world full of quirky characters, real feelings and delicate quips, and, smiling from ear to ear, I listened to every retort and watched every expression of the greatly cast actors (Bill Murray in particular, with another over-the-top role). But the humour gradually decreases, both in the dialogues and the development of the characters and their confrontations, yet the film never ceases being one of the most adorable genre contributions from the 90s, with a romantic line that works wonderfully in its own absurdity and unique world, and characters that are guaranteed to be etched in your memory. And the low-key but solid soundtrack adds to the colour. Let yourselves be drawn in and you are sure to have fun, though not all the way to 5*.
()
Anderson is usually unique, but here he still had significant reservations in terms of narrative pace and style. Even then, it was a portion of original entertainment with a sheer essence of melancholy, but the whole story, although we have all been platonically in love with a young smiling teacher at some point, drags on very slowly and I can only catch glimpses of it through slowed-down shots, a fantastic soundtrack, or occasional charmingly weird gags. As a whole, however, Rushmore is so specifically self-contained that I eagerly look forward to the director's shift in my favorite family three years later.
()
Hirdetés