Iris - Egy csodálatos női elme

Szintén egy eset, amikor a téma mélysége erősebb, mint annak filmes feldolgozása. Iris Murdoch-regényekben jártas kollégám azt állította, hogy a filmről alkotott hideg benyomásomnak az az oka, hogy nem ismerem az írónő munkásságát. De John Nash-t sem ismertem, az Egy csodálatos elme című film mégis lenyűgözött. Mert a film tudta, hogyan mutassa meg nekem a történetét a legmegragadóbb módon. Ez a film finom és kulturált, de ugyanolyan szürke és jellegtelen is, mint Iris fokozatos távozása az örök sötétségbe. Ha nem lennének a nagyszerű színészi alakítások, akkor csak egy unalmas és gyorsan felejthető tévés egyszeri falatka lett volna belőle. (2002.07.31)

Iris is a very (really very) moving story about a woman who, due to illness, begins to lose her own personality and the very essence of her life over time. The intertwining of the two timelines feels a bit chaotic at first, but this settles down over time and the end result feels good and purposeful. I found the more impressive line to be the one from the present day, as it was much more challenging in terms of acting, and both Judi Dench and Jim Broadbent played their roles to perfection and gave breathtaking performances. Of course Kate Winslet and Hugh Bonneville were convincing too, but the "older couple" wins. In short, an incredibly sweet and sad film with a slight musical component that is all about love in its most devoted and purest form. Rivals (2013.06.08)