Kvartett

Jólöltözött férfi állít be váratlanul egy nyugdíjas házaspár lakótelepi lakásába. A bizalmatlan öregasszony ügynöknek nézi, de lassan kiderül az idegen jövetelének célja. A történet szálai a múltba vezetnek. Dugót, a mérnökhallgatót 1957-ben Nettó, a kőbányai munkásfiú, akkori karhatalmista mentette meg a börtöntől - s talán az akasztófától - azzal, hogy időben figyelmeztette: meneküljön. A diák disszidált, mérnöki diplomát szerzett Amerikában, családot alapított, elvált. Nyugdíjas korba érve rájött, hogy milyen egyedül, otthontalanul és céltalanul él a világban, ahol a pénz az úr. A rendszerváltás után hazajött, hogy egykori megmentőjének meghálálja tettét, s családjává fogadja családját, hiszen talán ő az egyetlen, akihez még kötődhet. Az egykori Nettó munkásként élte le az életét, ma nyugdíjas, napjai egyhangúan telnek, az Eurosporton focimeccseket néz, a könyvtárban pedig újságcikkekből másolja a szocializmus történetét, amit otthon saját tapasztalataival egészít ki. Az összeférhetetlen, gyanakvó öregember a letűnt szocializmus magányos híve. Felesége egész nap szvettereket köt, főz a lányuknak és unokájuknak, akik férj és apa nélkül élnek. A fiatalasszony tele van szemrehányással, amiért a szülei nem vitték többre. Az idegen ajánlatától, bankkártyájától, autójától lázas izgalomba jön, még a lányát is felajánlja. Az idegen egyre kiábrándultabban figyeli volt honfitársait. Az öregember végül durván visszautasítja az idegen ajánlatát, aki keserűen, végleg magányra ítélve távozik a házból. (Budapest Film)