A jófiú

Édesanyja halála után Markot nagybácsikája és nagynénje fogadja be a tengerparton álló családi házukba, saját gyermekeik mellé. Mark hamar megbarátkozik hasonló korú unokatestvérével, Henry-vel, aki eleinte ideális játszótársnak tűnik: együtt fedezik fel a környéket, együtt másszák meg a közeli sziklákat és fákat, együtt úsznak a tengerben. Idővel azonban Markon a félelem vesz erőt, hiszen „játszótársa” minden egyes alkalommal újabb és újabb veszélyes kihívások elé állítja, vagy csak egyszerűen „megtréfálja”, de az erőpróbák és a tréfák egyre inkább hasonlítanak terrortámadásra, mintsem gyermeki csínyre. Mark a nevelőszüleit is beavatja félelmeibe, azok azonban nem veszik komolyan a tizenkét éves kisfiú panaszait. Annál inkább Henry! Amint megtudja, hogy Mark árulkodott, komolyan a fiú életére tör! (InterCom)