Adieu Philippine

A cinéma vérité eszközeit is felhasználó film a francia új hullámmal megegyező törekvések jegyében készült. A fiatal főhőst, aki technikus a rádiónál, behívták katonának, s az 50-es évek végén ez azt jelentette, hogy részt fog venni az algériai háborúban. A film persze csak közvetve szól a háborúról mint bizonytalan körvonalú fenyegetésről: ráveti árnyékát a fiatalember – feltehetőleg utolsó – felhőtlen vakációjára, amelyet két lánnyal tölt el Korzika szigetén. Két évig tartottak a film utómunkálatai: a „töltőtollkamerával” felvett képsorokból vaskövetkezetességgel és bátorsággal teremtett a rendező poén- és közhelymentes „új” filmet. (Örökmozgó)