Diákként nem volt kedve "Az ember tragédiáját" elolvasni, aztán egy életen át fogva tartotta képzeletét legnagyobb vállalkozása, a Madách-dráma rajzfilmes földolgozása. Nem volt a maga alkotta Sisyphus rövidfilmjének főhőse – amit animációs kategóriában Oscar-díjra is jelöltek 1975-ben. Hiábavaló erőfeszítésről nála szó sem volt. A teremtett világnak célja és értelme van – vallotta Jankovics Marcell rajzfilmrendező. Az alkotó, a művész és az alkotás viszonya, küzdelmes, de teremtő kölcsönhatása jellemezte. Rendíthetetlenségét 1977-ben a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjával jutalmazták.
A második világháború idején, 1941-ben született. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették. Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, s társrendezőnek vette maga mellé. Az igazán jó művészet álomszerű – vallotta. A tökéletes illúzió a világot átszövő szimbólumokban öltött testet.
1965-től önálló rendezőként működött, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. A filmben már megmutatkozott a rendező népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor az abban az időben világsikert aratott animációs Beatles- film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is érezhetők alkotásán. A film elismertségére jellemző, hogy a nagy amerikai rajzfilmes cég és forgalmazó akkoriban csillagászatinak számító 120 ezer dollárért megvette a jogait angol nyelvterületre. Aztán nem vetítette a konkurenciát. A Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben meghívásra az Egyesült Államokban dolgozott egy Disney-produkcióban, a The Emperor's New Groove címmel.
A magyar népművészettel és néprajzzal ekkor kezdett későbbi alkotásaira jellemző szoros kötelék fonódni. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Pedig bevallottan szerette a változatosságot. Még az 1980-as évek elején megálmodott, s 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájában színről színre stílust váltott. A rendező ezért 2012-ben megkapta a magyar filmkritikusok különdíját.
Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrálta saját könyveit, de mesekönyveket, szépirodalmi műveket is. 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak. 2015-ben Pécsen "Ami az életműből kimaradt" címmel rendeztek kiállítást a képeiből, amelyen a Biblia mintegy 30 jelenetét, festett háttereit, figuraterveit, forgatókönyveit mutatta be.
1996 és 2007 között a Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt majd a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2014-től volt az akadémia alelnöke. Szinte az összes magyar szakmai és állami elismerést megkapta, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes művész, 2007-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. A Magyar Örökség díjat 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát. 2009-ben megkapta a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját. Utóbbira volt a legbüszkébb.
MTVA
