Zimmer Feri

A Fikász-család panziót bérel a Balaton-parton, hogy a német turistákat átverve szedje meg magát rövid idő alatt. Ennek érdekében eladósodnak, ráadásul utálják a vendéglátást és a németeket, mégsincs mit tenni: tapasztalataik szerint ez az út vezet leggyorsabban a meggazdagodáshoz. A nyárra hozzájuk "leadott" rokongyerek, Peti ötletére - az úttestre kiszórt szögek hatására - tucatnyi német turista özönli el a panziót. Fikász úr még egy kubai lányt is alkalmaz, mondván: a németek vevők az egzotikumra. Elvakult mohóságában a minimális üzleti érdeket is száműzi a panzióból, s bár úgy tűnik, jól indult az üzlet, a csapnivaló kiszolgálás és az ehetetlen ételek csakhamar elűzik a vendégeket. A panzió nem ürül ki: inkognitóban szélhámos-pár érkezik húszmillió forintos zsákmányával, nyomukban egy, a pénzre éhes banda, majd álruhás állami közegészség- és járványügyi ellenőrök, végül civilben egy nyomozó egy bio-nővel, aki folyton átöltözik és csak bio-ételeket hajlandó fogyasztani. Amikor ezek a vendégek is eltávoznak fizetés nélkül, Fikász úr megzakkan. Amíg az elmegyógyintézetben kezelik, családtagjai rendet teremtenek a panzióban: átállnak egy normális üzletmenetre, jóízű kosztot adnak, tisztaság, rend és a szolgáltatások pontossága váltja fel a korábbi körülményeket. Ferit ekkor hely hiány miatt hazaküldik a kórházból. Számára azonban a rendezett világ is bolondok háza, s ettől megnyugszik. (Mokép)