Az első nő

Evát végre kiengedik a pszichiátriai intézetből, ahol hat éve él. Most már csak meg kell várnia, míg felszabadul egy hely egy támogatott lakhatást nyújtó otthonban. Cigarettázással és beszélgetésekkel múlatja az időt, ám ez nem elég. Egy hosszú év után végre megkapja a hírt: találtak neki helyet. Eva megteszi az első lépéseket a vágyott “normális” élet felé: állást találni, saját jövedelemre szert tenni, meglátogatni édesanyját és megtalálni a szerelmet. Miközben mérleget készít a múltjáról és igyekszik felépíteni bizalmát önmaga és a világ felé, fő célja az marad, hogy ismét felvegye a kapcsolatot fiával, akinek felügyeleti jogát húsz éve elveszítette, és bocsánatot kérjen tőle. Az első nő a második lehetőségekről szól, a “normalitás” utáni vágyról és a fény és a sötétség közötti határzónáról. (Verzió - Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál)