Tartalmak(1)
A Coopturist 40 évvel Auschwitz felszámolása után társasutazást hirdet a haláltáborba, ahol múzeum működik. A résztvevők egykori áldozatok és rokonaik, aki három nap alatt felidézik személyes és kollektív traumájukat. A szocializmusban szemérmesen üldöztetésnek nevezték a zsidóság elleni szörnyűségeket, a felelősség kérdését pedig nem firtatták. A múltfeldolgozás, a gyász és a Kádis drámai erővel bontakozik ki, a történetmozaikok mellett a mai napig tartó érthetetlen kérdés válik egyre hangsúlyosabbá: hogyan történhetett meg mindez? Az utazás a holocaust-műveknek is fontos toposza, átvitt értelemben is, út életből halálba, út a lehetetlenbe, s most út a múlt kimondásába, a lehetetlen most a szorongások feloldása. Nem tárlatvezetést kapunk, a borzalmak az arcok közelijében és a felidézett tényekben rejlenek. Ezt teszi jelenvalóvá, a mai napig aktuálissá az el nem utazó, arcát fel nem fedő áldozat monológja. (CirkoFilm)
(több)