Univerzum: A Práter és a bécsi városliget - A zöld stadion

A bécsi városliget nem akármilyen park. Kert, rét, park, eredő, vidámpark egyszerre. Itt csak néhány száz méter választja el az érintetlen természetet, a sportpályákat, a mutatványos bódékat egymástól. A világ egyik legrégebbi vidámparkja még ma is többezer látogatót vonz. A Práter mindenféle szórakoztató játékkal felszerelt világhírű vidámpark. 1897-ben elkészült óriáskereke a híres bécsi Riesenrad. Erről az óriáskerekéről bizony látható az egész város. II. József császár 1766-ban nyitotta meg a Prátert a nyilvánosság számára, s egyúttal engedélyezte a kávéházak és vendéglők felállítását is. Rövid idő múlva fabódék, hinták és bábszínházak nőttek ki a földből. Sok bábszínházban egy "Hanswurst' nevű bohóc játszotta a főszerepet. Róla kapta a nevét a Wurstelprater vidámpark. A bécsi városliget 600 hektár területet foglal el a Duna-szigeten. A Wurstelpratertól kiindulva Ausztria leghosszabb vadgesztenye fákkal övezett fasorán, egy közel 4 km hosszú sétányon át érhető el az egykori fogathajtóversenyek színhelye, az ügetőpálya. A sétány közelében található az Ernst-Happel-futballstadion, körülötte sok-sok sport- és szabadidő pálya. A sétány végén áll a császár egykori vadászháza, a Lusthaus. Mögötte kezdődik a Freudenau, ezen a hatalmas füves réten régen atléták edzettek, ma a golfozók és lovasok kedvelt pályája. Az 1873-as Világkiállítást egykoron itt rendezték meg, az un. Bécsi Vásárközpontban. Bécs, a zenei élet és a városliget régi idők óta összetartoznak. Számtalan világhírű bécsi zeneszerző - Johann Strausstól Josef Lannerig, Carl Michael Ziehrertől Robert Stolzig itt adta elő először új szerzeményét, a városligetben. (MTVA)