Tréfa

Az 1912-ben játszódó történet helyszíne egy vidéki kisváros ódon barokk épülete, melyben a katolikus egyház paptanárokkal fiúkollégiumot működtet. Ebben az évben mintha nyugtalanabbul indulna a tanév. Az új testnevelő tanár, a fiatal Weigl atya éjszakánként is ellenőrzi a diákokat, rajtakapja a kártyában csaló Ráczot. Hamar kiismeri a hetedikesek közötti hierarchiát: bár Rácz a legerősebb és legügyesebb, Géczy a legjellemesebb, a szemüveges Szebeni, aki mindent tud, ő a lúzer. A fiatal Zoltán atya tiltakozik Weigl módszerei ellen, ő a legliberálisabb tanár, de az ő lelkét nagy teher nyomja: felelősnek érzi magát azért, hogy súlyosan sérült boxbajnok öccse Amerikába utazott kezelésre a Titanicon, s a katasztrófa óta nincs hír róla. A fiúk isszák a tudást Fóris atya fizika óráin, élvezik Damián atya latin óráin a szituációs játékot. A mozi őse, a zootrop fontos szerepet játszik fantáziájukban, mint ahogy néhányukéban a városka mozija vagy a bordély. Weigl alattomos ellenőrzései egyikén megszerzi Szebeni titkos naplóját, s felolvas belőle az osztálynak, hiába tiltakozik Géczy. A fiúk szemében Szebeni áruló lesz. Zoltán atya, megtudván öccse halálát, elhagyja a rendet és a kollégiumot. Ettől kezdve nincs határa Weigl szadizmusának, ami ráragad a fiúkra is. Egy éjjel, játékból Szebenit kezdik kikészíteni. Az egyre hisztérikusabb légkörben addig heccelik Ráczot, míg az csiklandozás közben leszúrja a bekötött szemű fiút. Hajnalban Géczy és Rácz menekül – zaklatott futásuk mintha zootropon peregne. (Budapest Film)