Iszka utazása

Az erdélyi bányászvároskában sok felnőttet a meddőhányókon guberáló gyerekeik tartanak el az összegyűjtött fémekért kapott "kicsi pénzekből". A kilátástalanság és a tétlenség demoralizál, a felnőttek italoznak, s ha a gyerekek nem hoznak elég pénzt, ütik-verik őket. A 12 éves Iszka napjai is így telnek. A verés után rendszerint elmenekül otthonról, ilyenkor a kantinban jut neki maradék ennivaló, s az éjszakát a még langyos meddőn húzza ki. Apja a sújtólég-robbanásban halt meg, de Iszka úgy tudja, Spanyolországban dolgozik. Csak húga, a tüdőbeteg Rózsika ragaszkodik Iszkához. A környéken a hosszúhajú Jakob szedi össze a kóbor, utcán éjszakázó gyerekeket s gyűjti a gyermekmentő alapítvány intézetébe. Iszka azonban a tengerhez vágyik. Mariannal, a barátjával vonatra szállnak, de Iszkának eszébe jut Rózsika, s visszaszökik az intézetbe éjszaka, hogy titokban búcsút vegyen tőle. Sietne vissza az üres vonat kupéjában hagyott barátjához, ezért stoppol. Így kerül gyermekkereskedők kezébe. Marian a vonatból látja az autót, amiben a foglyul ejtett lányt viszik, s Iszka is látja a vonatot, amelyik Mariannal robog, ki tudja merre, de egyikük sem sejti, hogy a járművek társát rejtik. Silvio és bandája a sok pénz és jó élet reményével kecsegtetett kamaszlányokat Iszkával együtt hajófenékben szállítja a tengerre, ahol hamarosan eladják idegen, nagybani kereskedőknek. Iszka, aki azt hitte, Spanyolországba viszik őket, már csak egyet tud: mindenáron haza kerülni. Új barátnője azonban, akit már "kipróbáltak", azt kérdezi: haza? az hol van? (Hungarotop)