Rokonok

A film Móricz Zsigmond regényének második, szintén korhű feldolgozása. A történet az 1920-as évek végén játszódik egy alföldi kisvárosban. A főhős, Kopjáss István és felesége, Lina egykori nemes famíliák birtoktalan sarjai. Lina ügyesen őrzi az úri látszatot jogi végzettségű férje köztisztviselői fizetéséből, amikor Kopjásst váratlanul a városka főügyészévé választják. Jóeszű, tehetséges ember lévén hamar felismeri, hogyan tudja adott helyzetében a sertéstenyésztő révén fellendíteni a várost, segíteni a kisbérlők nyomorán, s intelligens unokaöccse muzeumigazgatói kinevezésével szövetségest is biztosítani a helyi értelmiségben. Azonban lépésről lépésre világossá válik számára, hogy a város vezetőit kizárólag a hatalom és a pénz érdekli, s a közös korrupció szálai kötik össze. Kopjáss elődjét azért ejtették, mert már a látszatra sem ügyelt. Jóllehet nagyon tetszik nekik a főügyész elképzelése: "a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon" elv alapján Zsarátnok felvirágoztatása, mindenek előtt Kopjásst akarják kezesbárányukká tenni. Beleugratják egy villavásárlásba, folytatják megszokott üzelmeiket, távollétében kikutatják páncélszekrényét, s a szép Magdaléna, a sertéstenyésző fülig eladósodott vezérigazgatójának felesége is bedobja csáberejét. Lina megijed az új élethelyzetektől, s hisztérikusan védelmezi megszokott tisztes, kispolgári biztonságukat. Felbukkan a pénzszagra Kopjáss rokonsága. Berci bácsi magától értetődőnek tartja, hogy unokaöccse legyen a fedezet egy nagyméretű csaláshoz. Amikor Kopjáss harcolni kezd a törvényesség megmaradt morzsáiért, az addig atyaian nyájas polgármester vadul nekitámad, s ekkor Kopjáss összeroppan. Nem lát más kiutat, elődje pisztolyával öngyilkosságot követ el. (InterCom)