Vadászat angolokra

A film cselekménye a magyar reformkorban, 1839-ben játszódik. Falussy Gábor gróf vidéki birtokán vadkanvadászat ürügyén gyűlnek össze azok a nemesurak, akik sürgetőnek tartják Magyarország felzárkózását az európai fejlődéshez. Közben Falussy egy angol mérnököt is meghív kastélyába, hogy a kőbányájához vezető vasút terveit elkészíttesse vele. Az angol véletlenül összetalálkozik útközben a gróf fogadott lányával, Annával és nyomban beleszeret. Falussy a vadászatra meghívta Tarnay grófot is, aki koronaőr lévén találhat békés utat a császári körökhöz a reformtörekvések érdekében. Tarnay egykor viszonyt folytatott Falussy húgával, Fruzsinával, amit az asszony nem tud elfelejteni, de a férfi már Falussy gróf fogadott lengyel lányát szeretné feleségül venni. Anna szivesen fogadja Tarnay közeledését, de feltételül szabja, hogy a cár fogságában lévő forradalmár bátyjának kegyelmet eszközöljön ki. A bánya és az út robbantásához az angol robbanóanyagot szállít a hintójában, s ideérkezik barátja, a magyar Idrányi Kálmán, a gyúpálcika feltalálója, hiszen az út- és vasútépítés jó alkalom a találmányok kipróbálására. A kastélyt azonban megfigyelés alatt tartja Stomm titkosrendőrségi főtanácsos a tétova Hauer századossal és a kétbalkezes Varga hadnaggyal. Az urak között nincs egyetértés abban, hogy Tarnay segítségét igényeljék-e, de Tarnay is elzárkózik attól, hogy törekvéseiket támogassa, mert nem hisz eredményességében. A vadászatra összegyűlt kompániát a titkosrendőrök szoros megfigyelés alatt tartják, s hamar felfedezik, hogy az angol beleszeretett a lengyel kisasszonyba, aki láthatóan viszonozza e szerelmet, valójában azonban ki kell ugratniuk a nyulat a bokorból: az angol nem Palmerstone titkosügynöke-e. Ezért a vadászaton lesből Varga rálő Tarnayra, hogy az angolt féltékenység címén gyilkosság gyanújába keverje, a gróf azonban tanúsítja, hogy az angol ártatlan, a lövés máshonnan jött, ahol elvben egyetlen vadász sem állhatott. A szerelmesek a kápolna romjánál találkoznak, s úgy tűnik, összekötnék jövőjüket. Tarnay másnap levelet kap az orosz nagykövettől: Anna bátyját kivégezték. Aznap éjszaka Stommék lépnek: leütik Whitewell-t és Tarnayt, s mindkét ájult úr mellett felrobbantják az angol hintójában a robbanóanyagot. Whitewell könnyebben sérül, de Tarnay eltűnt. Stomm elrendelheti a vendégek zár alá helyezését és megkezdheti a kihallgatást, hiszen szerinte az urak a birodalmat akarták felrobbantani Palmerstone ügynökével. Sós grófról kiderül, hogy évek óta besúgja barátait Stommnak, de most kiszállna, mert halálesetről nem volt szó. A romok alatt megtalálják az orosz nagykövet levelét, így Anna megtudja, hogy nem tartozik Tarnaynak semmivel, csak Tarnay halálába nem tud belenyugodni. De Tarnay szerencsére él, s leleplezi Stommékat, szabad elvonulást követelve Annáéknak. Stomm hangján ismerjük meg a történet végét: Anna kiment Amerikába, s ő lett a világ első újságírónője, de Lengyelország függetlenségét már nem érte meg, White well beutazta mérnökként az egész világot, Kínában halt meg ismeretlen körülmények között, Tarnay vezető szerepet játszott az 1848-49-es magyar forradalomban és szabadságharcban, ezért az a Stomm ítélte halálra és akasztatta fel, akivel Falussy gróf kastélyában ismerkedett meg annak idején. (Hungarotop)