A túlvilág és a földi javak – A Cluny szerzetesi hagyomány

A középkorban a vallásos emberek a túlvilági, örök életre készültek a szenvedésteli földi lét után, és a pokol tüzétől rettegtek. Cluny szerzeteseinek ez jó üzletet kínált: imádkoztak a hívők lelki üdvéért, és ezért gazdag adományokat kaptak. De ez csak a történet egyik, a prózaibb oldala; a másik a világ spirituális megközelítése. Szent Benedek tanácsa (Ora et labora) és Regulája szerint éltek. Pompás apátsági templomuk csodájára járt a világ, innen terjedt el a román építészeti stílus. Ez tette híressé a Cluny apátságot az egész nyugati világban, ahol a bencés kolostorok egész hálózatot építették ki. Cluny apátjainak tekintélye és súlya volt a kor egyházi és világi hatalmasságainak konfliktusaiban, az invesztitúra-harcban is. De hamarosan új rend jelenik meg, a szigorúbb ciszterciták, akik bírálják a bencések elvilágiasodó életét, és Cluny a belső problémái miatt lassú hanyatlásnak indul. (MTVA)