„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animációs film formálásában: nem csupán rendezőként, de forgatókönyvíróként, animátorként, háttértervezőként, sőt olykor zeneszerzőként is tevékenykedett a Pannónia Filmstúdióban.
Legfőbb rövidfilmjei az emberi gyengeségeket, kis és nagy megalkuvásokat karikírozzák (Szenvedély, 1961; Holnaptól kezdve, Mese a bogárról, 1963; Oxidia, 1965; Öt perc gyilkosság, 1966; Megalkuvó macskák, 1979). A Szenvedélyből „kinőtt” Gusztáv-mozisorozatot (1964–68) Dargay Attila és Jankovics Marcell társaságában „gondozta”, s az országos népszerűségnek örvendő, nemzedékek számára meghatározó élményt jelentő tévésorozatok számos tétele – köztük az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1968–69) és két folytatása, vagy a Dr. Bubó figurájáról elhíresült Kérem a következőt! (1973–84) – is Nepp nevéhez fűződik.
A Pannónia egész estés animációi közül alig akadt film, amelyhez ne lett volna köze (főként forgatókönyvíróként) – közülük a vitriolos meseparódiát, a Hófehért (1983) és a televízióban bemutatott Gréti…! – Egy kutya feljegyzéseit (1986) rendezte is. Nepp rendkívül termékeny forgatókönyvírói működése az 1960-as évek elejétől, első filmjeitől egészen a 2000-es évek végéig, a második Macskafogóig terjed.
A humoros közelítésmód – kiváltképp a groteszk és fekete humor – Nepp József egész életművén végigvonul; íróként-ötletadóként pedig a legkülönbözőbb alkatú kollégákkal dolgozott együtt, Foky Ottótól (Babfilm) Dargay Attiláig (Lúdas Matyi, Szaffi, Az erdő kapitánya), Ternovszky Bélától (Macskafogó-filmek, Egérút) Gémes Józsefig (Vili, a veréb). Nepp azt nyilatkozta egyszer, hogy úgy képzelte, dolgos évtizedeit egy gyárban fogja tölteni. Valóban így alakult – ám szerencsére ez a gyár a rajzfilmgyár lett: Nepp József nélkül nem képzelhető el sem a hazai animációs film, sem a 20. századi magyar tömegkultúra története.
Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
