András Cseh

A Képzőművészeti Főiskolán végzett tanulmányait követően Cseh András pályakezdése a magyar rajzfilm „honalapításának” korszakához kötődik, az 50-es évekhez; előbb rajzolója, majd animátora, továbbá operatőre volt Macskássy Gyula animációinak. Rendezőként a Pannónia Filmstúdió első külföldi megrendelésre készült sorozatában, az Artúrban debütált, majd részt vett a Peti-szériában. A sorozatanimációk végigkísérik Cseh András pályáját, s olyan technika vált a specialitásává, amely rajta kívül kevés követőt inspirált a hazai animációban.

A papírkivágásos animáció eljárásaival önszorgalomból ismerkedett meg, s tapasztalatait „élesben” kamatoztathatta a külföldi megrendelésre készült Topinóban (1967). Míg a papírkivágásos animációt a sorozatok, vagyis a Frakk, a macskák réme (1972–86) és a Vackor az első bében (1987) esetében alkalmazta a rendező, egyedi filmjeire a forma elvontabb változata, a kollázsanimáció jellemző. A Frakk nem csupán a hazai sorozatanimációs termésben kiemelkedőnek mondható négy évada miatt, de összetéveszthetetlen stílusa és felejthetetlen figurái révén is a legnépszerűbb Cseh András-animáció lett.

Egyedi filmjei pedig az 1960-as évek magyar animációs újhullámának, a Pannónia művészi útkeresésének fontos darabjai. A kollázsanimáció elvont képalkotását csípős iróniával fűszerezi A tapéta nem minden (1964); a rajzot és a kollázst váltogatja az Áprilisi szél (1965) képzeletbeli románca. A vegyes technikát alkalmazó Nyersanyagban (1968) jelenik meg először a magyar animációban a gyurma használata. Cseh András egyedi filmjei merész formai határátlépésekre, sorozatai a közönségigényeket tiszteletben tartó mesterségbeli tudásra épültek – az életmű két oldala szemléletes példája annak, hogy a hazai animáció fénykorában szerzői és populáris animáció szépen megfértek egymás mellett.

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál